Feketén – fehéren a színes fénymásolásról, nyomtatásról
A dokumentumaink színesben való nyomtatására, már a 90 -es évek közepén, a tintasugaras technológiának köszönhetően adott volt a lehetőség. A magas költségek és a lassú nyomtatási sebesség miatt a népszerűsége csak szűk körre korlátozódott.
Aztán jöttek a színes lézernyomtatók, fénymásolók, majd multifunkciós eszközök. Minden oldalról nagy volt a lelkesedés és a várakozás velük szemben, olyannyira, hogy például, 2003 -ban egy neves gyártó magyarországi képviselője azt állította, hogy 2008 -tól a gyártók már nem fognak mást gyártani csak is színes másolókat, nyomtatókat.
Nem így lett!
A színes készülékek jóval nagyobb induló költségek mellett jóval drágábban állították elő a sima ff nyomatokat, mint a hasonló kategóriájú, de monokróm társaik. Na, ezzel aztán borult is minden. (Itt kell megjegyeznem, hogy a színes nyomatok költségei sem voltak olcsók, de hát aki színeset akart azt meg kellett fizetni, oszt ennyi.)
S mivel jellemzően, (és ez napjainkra is igaz), a felhasználók többségénél a színes nyomatok száma töredéke a sima ff nyomatokénak, a színes lézernyomtatók és másológépek iránti igény elég csekélynek volt mondható. Nem úgy a ff készülékek iránt. És mint tudjuk, az igény határozza meg a piacot, így a ff fénymásolók, lézernyomtatók gyártása nem hogy megszűnt volna 2008 után, hanem újabb és újabb sorozatú készülékek kerültek és még napjainkban is kerülnek ki a piacra.
Az idő múlásával maga a színes technológia és a hozzátartozó üzletpolitika is sokat változott. Maga a technológiai változásokba most itt nem mennék bele, de ami a felhasználók szempontjából lényegesebb: olcsóbbak lettek mind a beruházási, mind a kép előállítási költségek. A leglátványosabb elmozdulás az A3 -s méretű multifunkciós berendezések(másoló, nyomtató, scanner) területén tapasztalható.
A színes multifunciós gépek beruházási költségeiről ma elmondható, hogy már csak annyival magasabbak amennyivel több alkatrész, illetve kellékanyag van bennük. A plusz 3 színhez tartozó festékek, a fényérzékeny dobok és a developer egységek, hogy csak a legszembe tűnőbbeket soroljam.
A kép előállítási költségek tekintetében, mint már feljebb írtam a ff nyomatok költsége ami a meghatározó. A KonicaMinolta áttörő sikereket ért el ezen a téren. Technikai újításaiknak köszönhetően az új színes A3 -s multifunkciós készülékeik ff kép előállítási költségei nem, vagy épphogy csak meghaladják a hasonló kategóriájú monokróm készülékek költségeit.
Bár nem gondolom, hogy eljött azaz idő, amit már 2008 -ra jósoltak, mármint a ff nyomtatók, fénymásolók gyártásának vége, de úgy gondolom a KonicaMinolta -nak köszönhetően a színes multifunkciós berendezések szélesebb körben történő elterjedése előtt most nyílt meg igazán az út.



A túlzott használatból következnek a csíkos, maszatos és halvány nyomatok, amik esztétikailag zavarók, de ennél sokkal veszélyesebb az esetleges festékpor pergetés, folyatás. Ezek a dolgok már fizikai meghibásodásokat okozhatnak, amik elhárításának költségei meghaladhatják az addigi, a töltött kazetták által megspórolt összegeket.
Van egy kockázati tényező, amiről eddig nem esett szó. A mai lézernyomtatók, multifunkciós eszközök chip –s rendszerűek. A tonereket egy chip segítségével azonosítják, a nem megfelelő kazettákat elutasítják. A chip –ket számos típusnál sikerült után gyártani, egy kivétellel. A Samsung készülékeknél számos esetben fordultak már elő „balesetek”.
Vannak másológépek, amelyek rendelkeznek az elektronikus számlálón felül mechanikus számlálóval is. Az ilyen berendezéseknél, ha belenyúlnak a számláló állásba, az érinteni fogja a mechanikus számlálót is, ami viszont árulkodó lehet. Árulkodó, mert akár az autóknál itt sem állnak majd a számok egyvonalban.
eszközöknél is vannak szerviz ciklusok. Van, amikor csak „olajcsere”, de van amikor „vezérmű szíjat” kell cserélni. A kérdés ez mikorra tehető, mivel ennek jelentősebb anyagi vonzatai vannak. A megoldás, az adott márka hivatalos partnerénél érdeklődni a szerviz ciklusok felöl, de egy korrekt kereskedő megfelelő tényekkel ezt is képes alátámasztani.


Valamikor, nem is olyan régen az irodákat nem sokra tartották, mivel azok az aktív termelésben nem, vagy csak kis mértékben vettek részt. Írógép, hét lakat alatt őrzött stencil jelentette az irodatechnikát, és persze a jó öreg Bell találmánya, a telefon.
értékteremtő folyamatok színtere lett, ahol termékek, vagy termékek alkotórészei készülnek, amik értéke sok esetben eléri, vagy meghaladja az egész produktum értékének a kétharmadát. Ma a versenyképesség megőrzésének, növelésének titka az információ minél gyorsabb, minél nagyobb mennyiségben történő feldolgozásában, azaz a tudás megszerzésében rejlik. Ehhez megfelelő környezetre és természetesen megfelelő irodatechnikai berendezésekre van szükség.
elszámolás példányszámok alapján történik. Maga a példányszám díj tartalmazza a fénymásológép fenntartásával kapcsolatos összes költséget. Ilyen üzemeltetés mellett a garancia kérdése nem kérdés, továbbá nincsenek váratlan kiadások, a költségek pontosan követhetők, előre tervezhetők, kizárólag a másolt, nyomtatott oldalak számától függ.
Úgy gondolom, hogy nagyobb csalódás, gazdaságosság tekintetében a tintasugaras készülékek okozhatják. Egyrészt, mert jóval ismertebbek és elterjedtebbek, másrészt egyes típusok nagyon olcsón beszerezhetők. Főleg az ilyen olcsó készülékek esetében az első patron vásárlása okozza az első sokkot. Nem ritka, hogy egy-egy akciós tintasugaras nyomtató árát a cserepatronok ára meghaladja.
leszaz eredmény szívet melengető. Maga a tintasugaras nyomtatás technológiája miatt nagyon kényes a papír minőségére. Gondoljunk bele, az itatós is papír, csak lazább szerkezetű, könnyebben felszívja a nedvességet. A tinta pedig folyékony és a sima papíron bizony megfolyik. Az lehet, hogy egyszerűbb nyomatokon nem látszik a megfolyás, vagy csak nagyítóval, de 6 színt és egy – egy fénykép esetén elég sok tintát használva, már a kedvezőtlen hatás nagyon is meglátszik. Ennek kiküszöbölésére találták ki a speciális „Fotó” papírokat, amiken nem folyik meg a festék. Az ilyen papírok ára, még a legolcsóbbé is jelentősen megnöveli a költségeket.
Ami a hőszublimációs fotónyomtatókat illeti, azokkal bárki egyszerűen készíthet fotólabor minőségű, tartós nyomatokat, amik ellenállnak az UV sugárzásnak és bizonyos szintig a víznek és a gyűrődésnek is. Már egészen barátságos áron 22-25 ezer Ft –tól hozzájuk lehet jutni. Üzemeltetési költségük jóval könnyebben meghatározható, mint a tintasugarasok esetében, mivel a képek előállításához szükséges speciális papír és fólia együtt, egy csomagban kapható. Természetesen a fólia a dobozban található papírmennyiség megnyomtatásához elegendő, így a csomag árat csak el kell osztani a benne lévő mennyiséggel. Általában egy–egy képet (10×15 cm) 100-120 Ft –tól képesek előállítani, típustól függően. A hátránya, a nyomtatható méretek elég szűkösek, maximum 10×20 cm. Bár léteznek A4 méretű hőszublimációs nyomtatók, de közel milliós áruk miatt nem nagy az érdeklődés irántuk. A hőszublimációs nyomtatók nagyobb odafigyelést, karbantartást nem igényelnek.